az iráni atomenergia évtizedek óta küzd azért, hogy megvesse a lábát, az országot politikai hatalmi harcok, nemzetközi szankciók és nukleáris programjának jelentős ellenőrzése támasztja alá. Az országnak van egy működő atomreaktora, Bushehr 1, egy 1000 MW-os orosz építésű és tervezett VVER-1000 (víz—víz energetikai reaktor) egység, amely 2013 szeptemberében kezdte meg kereskedelmi működését-közel 40 évvel az építkezés megkezdése után. Az ország március közepén bejelentette, hogy két további egység építését folytatja Bushehrben (1.ábra), ismét az orosz Roszatommal kötött megállapodás részeként.
1. A Bushehr Phase-2 projekt Iránban halad előre, mivel az ország arra törekszik, hogy bővítse nukleáris energiatermelő kapacitását. Két új, 2100 MW teljes kapacitású egységet adnak hozzá egy meglévő 1000 MW-os reaktorhoz. Udvariasság: A Roszatom
Ali Akbar Salehi, az ország atomenergia-szervezetének (Aeoi) vezetője március 18-án azt mondta: “minden kiváló módon halad előre”, az IRNA hírügynökség szerint. A Bushehr Phase-2 projekt két reaktort tartalmaz, amelyek teljes termelési kapacitása 2100 MW. “Két-három nappal ezelőtt Bushehrben voltam, és a Bushehr 2 és Bushehr 3 erőművek épülnek.”Salehi állítólag azt mondta, hogy a két egység infrastruktúrája működik, megjegyezve, hogy több ezer tonna betont és cementet használtak fel. A Bushehr bővítését először orosz nukleáris szakértők javasolták Iráni tisztviselőknek 2014 szeptemberében, az építkezés pedig 2017 végén kezdődött.
az AEOI szerint a két új reaktor megépítése 10 évig tart, 10 milliárd dolláros költséggel. A Roszatom szerint a reaktorok AES-92 generációs III+, vagy V-466B, a VVER-1000 V-392 reaktoron alapulnak. A nukleáris Világszövetség (WNA) szerint a két új reaktor kereskedelmi üzemeltetése 2024-ben és 2025-ben várható.
az Egyesült Államok által támogatott iráni rádió Farda arról számolt be, hogy az iráni nukleáris szervezet vezető tisztviselői panaszkodtak a Bushehr-bővítés építésének “minimális” költségvetésére. Szalehi és helyettese egyaránt bírálta az iráni kormányt, mondván, hogy az erőmű fejlesztésének költségvetése túl alacsony, és veszélyezteti a projekt jövőjét. A hálózat arról számolt be, hogy Salehi egy ipari szemináriumon beszélt: “a Bushehr reaktorban előállított villamos energiát 40 millió dollárért vásárolják meg, míg az erőmű működtetéséhez szükséges éves költségvetés 120 millió dollár… 80 millió dolláros hiány van, amelyet nem tudunk kompenzálni.”
Irán gazdasága küzdött a nemzetközi szankciók miatt, beleértve az amerikai szankciókat is, amelyek állítólag felére csökkentették az ország olajexportját. A WNA jelentése szerint további két új reaktort terveznek a Makran partján, és további hét reaktort javasoltak, köztük legalább két további egységet Bushehrben.
bár globális aggodalmak merültek fel Irán nukleáris terveivel kapcsolatban, nukleáris szakértők azzal érveltek, hogy a Bushehr-i erőmű nem jelent kockázatot, mivel a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) ellenőrei ellenőrzik a helyszínt annak biztosítása érdekében, hogy az összes kiégett fűtőelem visszakerüljön Oroszországba. Irán, bár, tavaly újranyitott egy urándúsító üzemet, amely kilenc éve tétlen volt. Az AEOI szerint az ország növelni akarja az urándúsítási kapacitást, ha a világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás szétesik, miután az Egyesült Államok kilépett a 2015-ös Iráni megállapodásból, amelyben Irán korlátozta dúsítási programját, és cserébe felmentést kapott a szankciók alól. Irán 2018 júniusában értesítette a NAÜ-t, hogy az AEOI központot nyit Natanzban, hogy új centrifugákat állítson elő urándúsításhoz az Egyesült Államok kivonulása nyomán.
—Darrell Proctor egy POWER társult szerkesztő.