milyen gazdasági hatásokkal jár mind a jó, mind a rossz munkavédelmi irányítás? Létfontosságú, hogy a politikai döntéshozók, kutatók és közvetítők megértsék a választ erre a kérdésre, de ehhez jó minőségű adatokra van szükség. Az EU-OSHA ezért a munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségei és hasznai című kétlépcsős áttekintő projektjében kívánja kezelni ezt az igényt, amelynek célja egy olyan gazdasági költségszámítási modell kidolgozása, amely megbízható költségbecsléseket készít a költségekről.

1. szakasz: nagyszabású tanulmány az egyes tagállamokban rendelkezésre álló adatok azonosítására és értékelésére, amelyek felhasználhatók a költségszámítási modell kidolgozására.

Output: összefoglaló jelentés a munkahelyi balesetek és betegségek költségeinek becsléséről: Európai adatforrások elemzése (2017).

2a. fázis: költségbecslési modell készítése a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján, a Nemzetközi Munkaügyi szervezettel, a nemzetközi foglalkozás-egészségügyi Bizottsággal, valamint finnországi és Szingapúri intézményekkel együttműködve.

kimenet: a költségbecslési modell (2017) eredményeit megjelenítő adatmegjelenítő eszköz.

a munkahelyi sérülések, betegségek és halálesetek magas gazdasági költségeket jelentenek az egyének, a munkáltatók, a kormányok és a társadalom számára. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem rossz irányításának negatív hatásai közé tartozik a költséges korai nyugdíjazás, a képzett személyzet elvesztése, a távolmaradás és a jelenlét hiánya (amikor a munkavállalók betegség ellenére is munkába állnak, növelve a hibák valószínűségét), valamint a magas egészségügyi költségek és biztosítási díjak. Becslések szerint a globális GDP 3,9% – a és 3% – a.Az EU GDP-jének 3 %-A képviseli a munkával kapcsolatos sérülések és betegségek társadalmi költségeit (lásd: adatvizualizáció). Ez az arány országonként, különösen a nyugati és a nem nyugati országok között igen eltérő, az ipari összetételtől, a jogszabályi környezettől és a megelőzési ösztönzőktől függően.

2b.szakasz: a nemzeti adatforrásokon alapuló kifinomultabb gazdasági költségszámítási modell kidolgozása.

kimenet:

• jelentés és összefoglaló a munkahelyi biztonság és egészségvédelem értékéről, valamint a munkahelyi sérülések és betegségek társadalmi költségeiről (2019)

• a munkahelyi biztonság és egészségvédelem értéke-a munkahelyi sérülések és betegségek társadalmi költségeinek becslése (2019)

a sérülések, betegségek és halálesetek különböző típusú költségekkel járnak. Először is vannak közvetlen költségek, például az egészségügyi költségek. Vannak olyan költségek is, amelyek a termelékenység csökkenéséből és a termelés csökkenéséből erednek. Aztán ott vannak az emberi jólétre gyakorolt hatás-vagyis az emberek életére és egészségére gyakorolt hatás — költségei, amelyeket számszerűsíteni lehet, és bele lehet foglalni a terhek becslésébe. Minden munkahelyi sérülés vagy betegség esetében ezek az elemek szerepelnek, és az összes eset költségeinek összeadásával becslést lehetne készíteni a sérülés és betegség teljes foglalkozási terhéről. A költségbecslésnek ezt a módját — vagyis a fent említett különféle költségek összeadását a teljes költség becsléséhez — gyakran alulról felfelé irányuló megközelítésnek nevezik.

felülről lefelé irányuló megközelítés is alkalmazható: a teljes költségeket a sérülések és betegségek teljes terhének kiszámításával, valamint a teljes összegnek a foglalkozási tényezők által okozott részének becslésével lehet megbecsülni. Ezt követően meg lehet becsülni a munkahelyi sérülések és megbetegedések terhével kapcsolatos költségeket. Ezeket a költségeket gyakran a meglévő egészségügyi intézkedésekben fejezik ki, például a fogyatékossággal kiigazított életévekben (Daly).

a jelenlegi projektben mindkét megközelítést alkalmazzák, az alábbiak szerint:

• alulról felfelé építkező modell, amely figyelembe veszi a közvetlen költségeket, a közvetett költségeket és az immateriális költségeket (az életminőségre és az egészségre gyakorolt hatások);
• felülről lefelé irányuló modell, amely a munkával kapcsolatos DALY pénzbeli értékén alapul.

a két modellre vonatkozó adatgyűjtés során 2015-öt használták referenciaévként az országok közötti és a megközelítések közötti összehasonlításhoz.