áttekintjük az Egyesült Államokban 1970 óta a házasságkötések arányának csökkenéséről és a házasságkötések átlagéletkorának növekedéséről szóló bizonyítékokat. Ezeket a tendenciákat kulturális és demográfiai/gazdasági magyarázatokkal írják le és szembeállítják. Ezután összehasonlító kontextusban vizsgáljuk a házasságkötési arányokat és életkorokat az Egyesült Királyságból, Svédországból és Japánból, valamint az Egyesült Államokból származó adatokkal. Bár jelentős nemzetek közötti eltérések vannak, mind a négy nemzet alapvetően hasonló tendenciákat mutat, ami arra utal, hogy vannak közös mögöttes okok. Amellett érvelünk, hogy a demográfiai és gazdasági magyarázatokat előnyben részesítő logika és bizonyítékok meggyőzőbbek, mint a kulturális magyarázatokat előnyben részesítők, és hogy a kulturális változások másodlagosak a változó gazdasági realitásokhoz képest. Áttekintjük a házassági Arány csökkenésére és a házasságkötési átlagéletkor növekedésére vonatkozó bizonyítékokat az Egyesült Államokban 1970 óta. E tendenciák kulturális és demográfiai/gazdasági magyarázatait ezután ismertetjük és szembeállítjuk. Ezután összehasonlító kontextusban vizsgáljuk a házasság arányát és életkorát, az Egyesült Királyságból, Svédországból és Japánból, valamint az Egyesült Államokból származó adatokat. Bár jelentős nemzetközi eltérések vannak, a négy nemzet lényegében hasonló tendenciákat mutat, ami arra utal, hogy vannak közös mögöttes okok. Azt állítjuk, hogy a logika és a bizonyítékok demográfiai és gazdasági magyarázatai meggyőzőbbek, mint a kulturális magyarázatok, és hogy a kulturális változások másodlagosak a változó gazdasági realitásokhoz képest. Áttekintjük a házassági Arány csökkenésére és a házasságkötések átlagéletkorának növekedésére vonatkozó bizonyítékokat az Egyesült Államokban 1970 óta. Ezeknek a tendenciáknak a kulturális, demográfiai és gazdasági magyarázatait ismertetjük és szembeállítjuk. A házassági arányokat és a házassági életkorokat ezután összehasonlító kontextusban vizsgálják, az Egyesült Királyság, Svédország és Japán, valamint az Egyesült Államok adataival. Bár jelentős eltérések vannak az országok között, a négy ország alapvetően hasonló tendenciákat mutat, ami arra utal, hogy a mögöttes okok gyakoriak. Azt állítják, hogy a logika és a bizonyítékok magyarázatai a demográfia és a közgazdaságtan javára érvényesebbek, mint a kulturális magyarázatok, és hogy a kulturális változások másodlagosak a gazdasági realitások fejlődéséhez képest.