Figyelj és válaszolj

Kory Graham Általános tanár elmondta: “azt hiszem, a tanításom mindig is ott volt—soha nem voltam nagy szabálykövető, amikor arról van szó, hogy mit csinálok az osztályteremben. De ez a válasz egy negyedik osztályos diáktól egy hallgatói felmérésen igazán hazaért, és emlékeztetett arra, hogy továbbra is feszegessem a határokat, amennyire csak lehetséges.”

tanítványa azt írta: “nem igazán élveztem a beszélgetést. Jobban élvezem a munkát, mint a magyarázkodást. Azt hiszem, jövőre át kéne gondolnod, hogy mi magunk is kitaláljunk pár dolgot.”A válasz akkordot adott Grahamnek, és arra késztette, hogy a változás felé mozduljon el.

Adrianne Moe angoltanár hasonló élményről számolt be: “egy nap belefáradtam a beszédbe. Belefáradtam a fellépésbe. Megkérdeztem magamtól, hogy miért én vagyok az, aki minden munkát elvégez, amikor a diákok itt vannak tanulni. Ezt követően teljesen áttértem a diákközpontú mindenre. Ha 10 percnél tovább beszélek, az túl sok.”

azáltal, hogy egyszerűen összegyűjtötték a visszajelzéseket és nyitottak voltak a meghallgatásra, Graham és Moe olyan változási pillanatokat élt át, amelyek tartós hatással voltak gyakorlataikra és diákjaikra.

Visszajelzés kérése a hallgatóktól, majd az általuk nyújtott információk tükrözése katalizátor lehet a változáshoz. Ha a hallgatók formális módon kínálják fel javaslataikat—például egy felmérést -, akkor hatékony eszköz lehet annak alakításában, hogy a pedagógus hogyan közelíti meg a változást. Amikor a változást a diákok hozzájárulása vezérli, az oktatók mélyebb elkötelezettséget és motivációt találhatnak.

használjon új objektívet

Bret Gosselin, a középfokú angol nyelv specialistája bemutatta—és hajlandó volt elgondolkodni—egy új nézetet korábbi diákjairól: “miután elhagytam az osztálytermet, a volt diákjaimmal együtt dolgozhattam a diploma megszerzése után, amikor megpróbálták a közösségi főiskolát. Egyikük sem vizsgázott főiskolai szinten, és a legtöbben megbuktak a fejlesztési kurzusokon. Visszamentem az osztályterembe, és mindent megváltoztattam.”

azáltal, hogy más környezetben figyelte tanítványait, Gosselin szembesült tanításának eredményeivel, és “mindent megváltoztatott”.”A hallgatókkal való interakció lehetőségeinek megtalálása a tipikus rutinon kívül teret adhat az igényeik jobb megértéséhez. Az osztálytermen kívüli hallgatók megfigyelésének egyszerű gyakorlata váratlan betekintést nyújthat a tanítás módjába.

Jennifer Wordsworth tanár és író egy kutatás után megváltoztatta véleményét: “kutattam a házi feladatot és a tanulási eredményeket, rájöttem, hogy a házi feladat haszontalan, és abbahagytam mindent, kivéve az olvasást/helyesírást és a nagyobb projekteket. Soha nem megyek vissza.”

azzal, hogy hajlandó volt megkérdőjelezni egy feltételezést, amit tartott, Wordsworth alkalmazott kutatást, hogy javítsa mesterségét és segítse diákjait. A releváns kutatások megtalálása új betekintést nyújthat a gyakorlatba.

Brandy Heckman Tanárnő erőteljes szemléletváltást tapasztalt saját életének egy eseményén keresztül. “A szülővé válás megváltoztatta a fentieket. Teljesen más perspektívát vet fel a dolgokra. Szintén, a hallgatók otthonainak látása megváltoztathatja a gondolkodást, ” ő írt.

ha a diákokat teljes emberként látjuk, az valódi változásra ösztönözheti a tanárokat.

hozzon létre meghatározó pillanatokat

minden kultúrának vannak nagy pillanatai—születésnapok, esküvők, ballagások—, és Chip és Dan Heath szerint “mindegyiket feltalálták”. A pillanatok ereje című könyvükben azt állítják, hogy a pillanatok biztosítják a változás szikráját. “A szervezetekben célokat fogyasztunk. Az időnek csak annyiban van értelme, amennyiben tisztázza vagy méri céljainkat” – írják. “De az egyes emberek számára a pillanatok a dolgok.”

a Heaths azt írja, hogy “meghatározó pillanatokat hozhatunk létre”, ha tudatában vagyunk a változás eszközének. Bár a fenti Twitter-megjegyzésekben leírt pillanatok közül sok véletlenszerűnek tűnik, bizonyos gyakorlatok növelhetik az átalakító tapasztalatok valószínűségét. A hallgatói visszajelzések összegyűjtésével, tapasztalataink tükrözésével, feltételezéseink megkérdőjelezésével és a diákok új lencsékkel való megismerésével megalapozzuk a fontos pillanatokat. A rendszerek és a célok továbbra is fontosak a szakmai fejlődés szempontjából, de ne feledkezzünk meg arról a hatalomról, amelyet a pillanatoknak át kell alakítaniuk.