Made in China megjelent mindenhol az elmúlt évtizedekben. Továbbá, mivel a nemzetközi törvények egyre inkább védették a fogyasztót, sok nyugati presztízsmárkának saját termékeire kellett írnia. De miért Kínában gyártották, és miért nem Indiában gyártották? Miért kellett Kínának lennie?
három fő oka van:
1. Hosszú távú jövőkép: az infrastruktúrákat és a gyártóberendezéseket folyamatosan építik és frissítik. A kínai kormány nagyon sokat fektet a belső mobilitásba, és ez lehetővé teszi a termelés további vidéki áthelyezését (ahol a munkaerő és egyéb költségek ésszerűen alacsonyabbak), hogy később a keleti kikötőkön keresztül vagy olyan légi csomópontokon keresztül szállítsanak, mint Wuhan. A kínai vállalatokat is arra ösztönzik, hogy frissítsék gyáraikat, hogy lépést tarthassanak a helyi versennyel és munkatársaik fizetésének folyamatos növelésével. Mivel nem tudják csökkenteni a fizetéseket, kénytelenek javítani a hatékonyságot, ezért általában pénzt fektetnek alacsonyabb költségekkel történő gyártásba vagy a termékek minőségének növelésébe – esetleg időközben egy résre szakosodva.

2. Munkaerő: az alacsony szintű munkaerő olcsó és hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre: a szakemberek és a technikusok is sokat jelentenek, köszönhetően a kínai kultúra oktatásának nagy jelentőségének. A kínaiak csaknem másfél milliárdan vannak, és fiatal koruk óta állandó versenyben vannak egymással. Az életköltségek általában alacsonyabbak, következésképpen egy kínai munkavállaló általában kevesebbet fizet, mint egy fejlett ország munkavállalója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy életük sokkal rosszabb, mivel az élet költségei is jelentősen alacsonyabbak. Ezenkívül a gyár tulajdonosa általában ételt és szállást biztosít a migráns munkavállalóknak. A Shenzhen vidékén található PCB-gyárak tele vannak kis szállásokkal a munkavállalók számára (általában Kína legszegényebb tartományaiból érkeznek), hogy pénzt kereshessenek anélkül, hogy mindet elköltenék – és így megtakarítást érhetnek el családjuk vagy otthonuk számára, amelyek talán több ezer km-re vannak. Ez minden magán – vagy állami tulajdonú vállalatra vonatkozik. Ez lehetővé teszi a vállalkozás tulajdonosa számára, hogy kevesebbet költsön a munkavállalók fizetésére (mivel az élelmiszer-és lakhatási költségek kevésbé jelentősek, ha egyszerre több ember számára történik), így csökkenthetik ügyfeleik árát anélkül, hogy ténylegesen kihasználnák munkavállalóikat. A munkavállalók ezzel szemben szinte teljes egészében megtarthatják fizetésüket a hónap végén, mivel életköltségeiket a vállalat gondoskodik.

3. Állami Tervezés: a harmadik kulcsfontosságú tényező a nemzetközi megállapodások és a tervezési jogszabályok alkalmazása az erős gazdaság fejlesztése és végül a fejlett ország státuszának elérése érdekében.
bár sokan tudják, hogy Kínában alacsonyabb költségekkel lehet gyártani, mint Európában, sokan úgy vélik, hogy ez egy olyan nemzetközi cselekmény miatt van, amely lehetővé teszi a kínaiak számára, hogy “megkerüljék” a törvényeket. Nem egészen ez történik. Kínában vannak környezetvédelmi törvények, amelyek némelyike kevésbé korlátozó lehet, mint Nyugaton, mivel Kína még mindig” fejlődő ország ” – akárcsak India: emiatt a fejlett országok kevésbé korlátozzák őket. Ez lehetővé tette a gyors iparosodást, amely most teret enged a stabilizációnak: Kína készen áll arra, hogy fejlett országgá váljon, és elfogadja annak következményeit. Az állami tervezés nagyon hasznos a nagy projektek számára, mivel hatalmas ösztönzést és támogatást nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek Kínát technológiai és gazdasági szempontból előre vinni.

hamarosan látni fogjuk, hogy a” Made in China “már nem tekinthető” bármilyen alacsony minőségű anyagnak”, hanem önmagában minőségi márkává válik bizonyos termékkategóriák (például a hi-tech elektronika) számára. Talán a” Made in Vietnam “vagy a” Made in Thailand “kevés lesz a jövőben az új” Made in China ” közül, bár időbe telik, amíg az átmenet valóban befejeződik. Nem is olyan régen a” Made in Japan ” teljesen más jelentéssel bír, mint a mai. A Sony egyike volt azoknak a cégeknek, amelyek megígérték, hogy megszabadítják Japánt és a japán termékeket a külföldiek által kiszabott “alacsony minőségű, nagy mennyiségű” megbélyegzéstől. Megcsinálták. Utána valami hasonló történt a “Made in Hong Kong” – val.
mindezt figyelembe véve nem tűnik őrültnek azt mondani, hogy végre eljött Kína ideje, hogy büszkén Made in China-val lépjen a reflektorfénybe.