azt mondják, hogy az emberi természet elpusztítja a természetet és az embereket. Ma szinte mindenhol látható annak a jelenléte, amit egyesek “a Föld legnagyobb ellenségének” neveznek. De az Antarktisz természetes kincs, amelyet még meg lehet menteni.

ez a fehér kontinens a tudósok és a vadon élő állatok paradicsoma, de a zord körülmények miatt lakhatatlanná válik az emberek számára. Még a föld legtávolabbi helyét sem kímélték meg az ember okozta károk. Az éghajlatváltozás az Antarktisz arcába néz.

annak megértése, hogy mit jelent ez a csodálatos kontinens a Föld számára – és számunkra – a kulcs ahhoz, hogy megtanuljuk, hogyan kell jobban vigyázni rá. Tehát itt van, amit az Antarktisz minden nap tesz értünk, és miért olyan fontos megvédeni.

segíti a Föld lehűlését

ha nem lenne az Antarktisz, Az élet a Földön minden bizonnyal nagyon más lenne. A kontinenst körülvevő Déli-óceán segít lassítani az éghajlatváltozás ütemét azáltal, hogy a felesleges hő 75% – át elnyeli. A globális óceánok által felvett CO2 35% – át is befogja, és a tápanyagokat az egész világon elosztja.

“a Déli-óceán összeköti a világ összes óceáni medencéjét” – mondja Andrea Kavanagh, a Pew Jótékonysági Alapítvány Antarktiszi és Déli-óceáni természetvédelmi igazgatója.

“ezek a hideg, mély áramlatok körbejárják az egész világot, hűtővizeiket a hőmérséklet szabályozására hozzák. Ugyanezek a vizek olyan tápanyagokat is hordoznak, amelyek messze túlmutatnak az egyenlítőn, táplálják a halakat és az embereket szerte a világon.”

de a világ CO2-jének és hőjének lenyelése ára van.

1989 és 2018 között az Antarktisz körülbelül 1,8 Celsius-fokkal melegedett fel, ami a globális átlag háromszorosa.

2020-ban új, 18,3 Celsius fokos hőmérsékletet rögzített. Az óceánban a víz savasodása, deoxygenation és tengeri hőhullámok is tapasztalhatók a CO2 és a hőmérséklet növekedése miatt.

kulcsfontosságú a tengeri biodiverzitás szempontjából

valószínűleg nem tudta, hogy az Antarktisz és a Déli-óceán a világ jégének 90% – át és a bolygó édesvízének 70% – át tartalmazza.

ebben a fehér gazdagságban még mindig sok faj található, és a tudósok folyamatosan új felfedezéseket tesznek.

sok létfontosságú faj van, amelyekről már tudunk. Az antarktiszi krill például egy kis lény, amelyet keystone fajnak tekintenek. Ez azt jelenti, hogy egy egész ökoszisztémát tart össze.

“olyan sok faj van, amely krillt eszik, és minden faj, amely nem eszik krillt, eszik valamit, ami krillt eszik” – mondja Kavanagh.

de a krillhalászat egyre jövedelmezőbb és Virágzó iparággá vált, és az 1980-as évek óta csaknem megháromszorozódott.

az ipari méretű halászat a meleg vízzel együtt hatással van a lakosságára. Ennek eredményeként a krillek dél felé tartanak, hogy biztonságosabb vizeket keressenek. Ez viszont katasztrofális következményekkel járhat az óceán élelmiszerláncára-mondja Kavanagh.

“krill nélkül nem lesz olyan élénk, hihetetlen életünk, mint amilyet az Antarktiszon szoktunk látni.”

ez egy nagyszerű hely a felfedezésekhez

az Antarktisz az egyik legfontosabb természetes laboratórium és a világ minden tájáról érkező tudósok számára. Ezrek jönnek ide minden évben, hogy tanulmányokat végezzenek a Föld rendszeréről, az űrről és az éghajlatváltozásról, sok más téma mellett.

“minél több klímakutatás történik, annál inkább megmutatja, milyen gyorsan kell cselekednünk. Egyre közelebb kerülünk a fordulópontokhoz, ahonnan nem lesz visszatérés ” – figyelmeztet Kavanagh.

megmenthetjük-e az Antarktiszt új védett tengeri területek létrehozásával?

Kavanagh esetében a tengeri védett területek (Mpa-K) megakadályozhatják, hogy elérjük azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés.

az MPA-k egyre népszerűbbek az egész világon, mivel számos tengeri faj helyreállítását segíthetik, különösen azokat, amelyeket a halászat erősen kiaknázott. Azok, akik támogatják őket, azt mondják, hogy segíthetnek az óceánnak, hogy ellenállóbb legyen a környezeti változásokkal szemben, és gyorsabban helyreálljon. Egyes tanulmányok azt is mondják, hogy hasznosak lehetnek a halászok számára.

“van egy hatalmas tovagyűrűző hatás egy MPA. Tehát több hal van az MPA határán túl, mint általában. Tehát ezek a térképek valójában még a halászokat is segítik” – magyarázza Kavanagh.

de az MPAs-nak is vannak kritikusai. Egyesek úgy vélik, hogy a halászat betiltása nem csökkenti a halászati nyomást, hanem áthelyezi azt egy másik területre, és károsítja a halászati gazdaságokat. Ennek elkerülése érdekében a Mpa-knak egy szélesebb stratégia részét kell képezniük. A halászati partnerségek sikerének biztosítása érdekében a halászatot is jobban kell irányítani.

az MPA-k segíthetnek megvédeni az Antarktiszt egy másik fenyegetéstől: a turizmustól. 2019 októbere és 2020 áprilisa között az antarktiszi túrák Nemzetközi Szövetsége 73 991 látogatót regisztrált. Az 1992-1993-as szezonban kevesebb mint 7000-et számlált.

de az, hogy az emberek hogyan jutnak el az Antarktiszra, egy másik kérdés. Az Antarktiszra irányuló Hajóutak egyre népszerűbbek, ami valódi veszélyt jelent a Déli-óceán vizeire.

bár az MPA-k nagy lépést jelentenek az Antarktisz helyreállítása felé, nem elegendőek annak megmentéséhez. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és az illegális halászat elleni küzdelem szintén kulcsfontosságú ennek eléréséhez. Ehhez erős nemzetközi együttműködésre és szabályozásra van szükség, és a kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk az ambiciózus éghajlat-változási célokat.

hamarosan új Mpa-k lesznek az Antarktiszon?

jelenleg csak két Mpa van a Déli-óceánban: az egyik a Ross-tengeren, a másik a Déli Orkney-szigetek déli polcán. De ez hamarosan megváltozhat.

az Európai Unió az Antarktisz tengeri élővilágának megőrzésével foglalkozó bizottsággal (CCAMLR) együtt két új, nagyszabású védett tengeri terület létrehozását javasolta az Antarktisz vizein: az egyiket Kelet-Antarktiszon, a másikat a Weddell-tengeren.

Kína és Oroszország azonban eddig akadályozta a döntést a halászatot érintő aggályok miatt. Argentína és Chile egy harmadik javaslatot is tett egy MPA létrehozására az antarktiszi-félszigeten.

jelenleg a világ óceánjának csak 7,72% – át fedik le Mpa-K. Ha elfogadnák,ez a három javaslat a világ óceánjainak mintegy 1 százalékát védené.

ez egy lépés lehet az óceánok 30% – ának 2030-ig történő védelmére vonatkozó nemzetközi célkitűzés elérésében is. A cél az volt, hogy a világ óceánjainak legalább 10 százalékát megvédjék 2020-ig, de a kormányok nem tudták elérni a célt. Ezúttal sikerül nekik?