a kereket gyakran minden idők legfontosabb találmányaként írják le – alapvető hatással volt a közlekedésre, később a mezőgazdaságra és az iparra.
a kerék-tengely kombinációt KR.e. 4500 körül találták fel, és valószínűleg először fazekaskerékhez használták.
az ötletet gyorsan adaptálták más célokra – különösen kocsikra és szekerekre.
évezredek óta az emberek szánokat használtak nehéz terhek húzására.
egy ponton rájöttek, hogy a rönkök elhelyezése a szánkók alatt lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben mozogjanak.
a szánhoz rögzített kerék ennek az ötletnek a kiterjesztése.
a legkorábbi kocsikon a kerekek nehezek, szilárdak voltak, és a tengelyhez kapcsolódtak, így az egész szerelvény összefordult.
hamarosan általánossá vált, hogy a kerekek rögzített tengely körül forognak.
a küllős kerekek, amelyeket először Kr.E. 2000 körül gyártottak, könnyebbek voltak, lehetővé téve a járművek gyorsabb mozgását.
a kerekek kezdetben hasznosak voltak az ökrök vagy lovak által húzott szekereken és szekereken.
de az emberek felfedezték, hogy az emberek, állatok, szél vagy áramló víz által hajtott kerék sok más célra is felhasználható.
Lábhajtású forgó kerekek jelentek meg kr.E. 500 körül, vízkerekek az IE. században és szélmalmok a hetedik században.
évszázadokon át a vízkerekek és a szélmalmok segítettek öntözni a mezőket vagy eltávolítani a vizet az elárasztott területekről; csiszológépeket hajtottak liszt előállítására; fújtatókat és kalapácsokat hajtottak fémműhelyekben.
a 17.és 18. század folyamán a vízkerekek hatalmas gépeket működtettek pamutmalmokban.
végül a gőzgép lett az előnyben részesített energiaforrás az ipar kerekeinek megfordításához.
sok jelölt van minden idők legfontosabb találmányára. Sokan közülük – beleértve a kereket is-a korai civilizációkban alakultak ki.
vadászat és gyűjtögetés helyett tenyésztették a földet és állatokat tartottak.
a települések növekedésével az embereknek több idejük volt arra, hogy elgondolkodjanak a világ működésén, és új technológiákat és technikákat fejlesszenek ki, mint például a fémmegmunkálás.
a kő helyet adott a bronznak – a réz és az ón kemény keverékének–, és a kőkorszak bronzkor lett.
a legfontosabb korai civilizációk közül több Mezopotámiában volt, a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti nagy területen, amely a mai Irak nagy részét lefedi.
a történészek gyakran nevezik Mezopotámiát a civilizáció bölcsőjének.
ennek a régiónak a városállamai kormányokkal és törvényekkel rendelkeztek, matematikusok és csillagászok voltak, lakosaik pedig naptárakat, írásokat és mérési rendszereket fejlesztettek ki.
a kereket Mezopotámiában találták fel, és a bronzot először ott használták.
más korai civilizációk is nagy folyók körül nőttek fel. Az ókori Egyiptomban a Nílus volt; az ókori Indiában az Indus; Kínában a Huang He (Sárga folyó).
mindegyik évente árad, így az alacsonyan fekvő területek megbízhatóan termékenyek.
a korai civilizációkban kifejlesztett főbb technológiák közé tartozik a primitív időmérés (vízórák és napórák), a fémmegmunkálás és az üveggyártás.
a bronzkori Nagy-Britanniában az emberek kis törzsekben telepedtek le, nem széles körben elterjedt, szervezett civilizáció.
a külföldi civilizációk utazói új technológiákat vezettek be, beleértve a kereket is.