kódszám
sec.24c, sec. 24D, sec. 27D(2), sec. 27D(5), sec. 28(a)(7)(c), sec. 28(B)(5)(c) és sec. 39a a Nemzeti Internal Revenue Code (NIRC)
sec. 24C:
C) a tőzsdén nem forgalmazott részvények értékesítéséből származó tőkenyereség. – A 39(B) Szakasz rendelkezései ellenére, az alábbiakban meghatározott mértékű végleges adót kell kivetni az adóév során realizált nettó tőkenyereségre, amely a hazai vállalat részvényeinek 3580> – nél kisebb részét értékesíti, cserekereskedelem, csere vagy más módon történő elidegenítése, kivéve a tőzsdén keresztül értékesített vagy 3580> – nál kisebb részét.
“nem több,mint 100.000 …………………………………… 5%
” bármely,a P100 000-et meghaladó összegre ……….. 10%
sec.24D:
“D) ingatlan értékesítéséből származó tőkenyereség. –
“(1) Általában. – A 39. szakasz B) pontjának rendelkezései ellenére, a bruttó eladási ár vagy a jelenlegi valós piaci érték alapján a 24. pontban meghatározott, a jelen Kódex 6. szakaszának E) pontjával összhangban meghatározott, hat százalékos (6%) végleges adót vetnek ki a Fülöp-szigeteken található, tőkejövedelemként besorolt ingatlanok eladásából, cseréjéből vagy egyéb elidegenítéséből feltételezhetően realizált tőkenyereségre, ideértve a pacto de retro értékesítést és a feltételes értékesítés egyéb formáit is, magánszemélyek, beleértve a birtokokat és vagyonkezelőket: Feltéve, hogy a kormány vagy annak bármely politikai alosztálya vagy ügynöksége, vagy a kormány tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló vállalatok számára az ingatlanok értékesítéséből vagy egyéb rendelkezéseiből származó nyereségre vonatkozó adókötelezettséget, ha van ilyen,a 24. szakasz(a) bekezdése vagy ezen alszakasz alapján kell meghatározni, az adózó választása szerint;
“(2) kivétel. – A jelen alszakasz (1) bekezdésének ellenkező rendelkezése ellenére a fő lakóhelyük értékesítéséből vagy elidegenítéséből vélelmezett tőkenyereség természetes személy által, amelynek bevételét az eladástól vagy elidegenítéstől számított tizennyolc (18) naptári hónapon belül teljes mértékben új fő lakóhely megszerzésére vagy építésére fordítják, mentesül a jelen alszakasz alapján kivetett tőkenyereség-adó alól: Feltéve, hogy az eladott vagy elidegenített ingatlan történelmi
költségét vagy kiigazított alapját át kell vinni az épített vagy megszerzett új fő lakóhelyre: feltéve továbbá, hogy az adózó az eladás vagy a rendelkezés napjától számított harminc (30) napon belül megfelelően értesíti a biztost szándékának előírt visszatérítésével
az itt említett adómentesség igénybevétele: feltéve, hogy az említett adómentességet csak tíz (10) évente lehet igénybe venni: Végül, feltéve, hogy ha az eladásból vagy elidegenítésből származó bevételt nem használják fel teljes mértékben, akkor a nyereségnek azt a részét, amelyről feltételezhető, hogy az eladásból vagy elidegenítésből
realizálódott, tőkenyereség-adó terheli. Ebből a célból a bruttó eladási árat vagy az értékesítés időpontjában érvényes valós piaci értéket, attól függően, hogy melyik a magasabb, meg kell szorozni azzal a hányaddal, amelyet a fel nem használt összeg a bruttó eladási árra terhel az adóköteles rész és az (1) bekezdés szerint a
ezen alszakaszban előírt adó meghatározása céljából.
27D. szakasz(2):
a tőzsdén nem forgalmazott részvények értékesítéséből származó tőkenyereség. – A 39(B) Szakasz rendelkezései ellenére, az alábbiakban meghatározott mértékű végleges adót kell kivetni az adóév során a belföldi társaság részvényeinek eladásából, barteréből, cseréjéből vagy egyéb elidegenítéséből származó nettó tőkenyereségre, kivéve a tőzsdén keresztül értékesített vagy értékesített részvényeket.
“nem több,mint 100.000 …………………………………… 5%
” bármely,a P100 000-et meghaladó összegre ……….. 10%
27D. szakasz(5):
“(5) földek és/vagy épületek eladásából, cseréjéből vagy elidegenítéséből származó tőkenyereség. – Hat százalékos (6%) végső adót vetnek ki arra a nyereségre, amelyet feltételezhetően olyan földek és/vagy épületek eladásából, cseréjéből vagy elidegenítéséből realizáltak, amelyeket ténylegesen nem használnak fel egy vállalat üzleti tevékenységében, és amelyeket tőkeeszközként kezelnek a jelen Kódex 6.szakaszának E) pontjával összhangban meghatározott bruttó eladási ár vagy valós piaci érték alapján, attól függően, hogy melyik a magasabb, az ilyen földek és/vagy épületek esetében.
28. szakasz A) pont 7. C) pont:
” c) a tőzsdén nem forgalmazott részvények értékesítéséből származó tőkenyereség. – A 39(B) Szakasz rendelkezései ellenére, az alábbiakban meghatározott mértékű végleges adót kell kivetni az adóév során a belföldi társaság részvényeinek eladásából, barteréből, cseréjéből vagy egyéb elidegenítéséből származó nettó tőkenyereségre, kivéve a tőzsdén keresztül értékesített vagy értékesített részvényeket.
“nem több,mint 100.000 …………………………………… 5%
” bármely,a P100 000-et meghaladó összegre ……….. 10%
sec. A Nemzeti Belső Bevételi Kódex (NIRC) 39A. cikke:
39.másodperc. Tőkenyereségek és veszteségek. – “A) Meghatározások. – Az ebben a címben használt – ” (1) tőkeeszközök. – Tárgyi eszközök: az adózó birtokában lévő vagyontárgy (függetlenül attól, hogy az üzleti tevékenységéhez kapcsolódik-e vagy sem), de nem foglalja magában az adózó kereskedelmi készletét vagy más olyan vagyontárgyat, amelyet az adóév végén megfelelő módon felvennének az adózó leltárába, vagy az adózó birtokában lévő vagyontárgy, amelyet elsősorban a rendes kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége során az ügyfelek részére történő értékesítésre tartanak, vagy a kereskedelemben vagy üzleti tevékenységben használt olyan tulajdonság, amely a 34. szakasz F) pontjában meghatározott értékcsökkenési leírás hatálya alá tartozik; vagy az adózó kereskedelmében vagy üzleti tevékenységében használt ingatlan.
“(2) Nettó Tőkenyereség. – A nettó tőkenyereség
a tárgyi eszközök értékesítéséből vagy cseréjéből származó nyereség
többlete az ilyen értékesítésekből vagy cserékből származó veszteségekhez képest.
“(3) Nettó Tőkeveszteség. – A nettó tőkeveszteség
a tárgyi eszközök értékesítéséből vagy cseréjéből származó veszteség
az ilyen értékesítésekből vagy cserékből származó nyereséghez képest.