mivel a világ arra törekszik, hogy lassítsa az éghajlatváltozás ütemét, megőrizze a vadon élő állatokat és támogassa az emberek milliárdjait, a fák elkerülhetetlenül a válasz nagy részét tartják. A fák tömeges pusztulása—az erdőirtás-azonban folytatódik, feláldozva az álló fák hosszú távú előnyeit a rövid távú haszon érdekében.

az erdők még mindig a világ szárazföldi területének mintegy 30 százalékát fedik le, de riasztó ütemben tűnnek el. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint 1990 óta a világ 420 millió hektárt, vagyis körülbelül egymilliárd hektárnyi erdőt veszített el—főleg Afrikában és Dél-Amerikában. Az amazóniai esőerdők mintegy 17% – át elpusztították az elmúlt 50 évben, és a veszteségek az utóbbi időben növekedtek. Az Amazon Conservation szervezet jelentése szerint a pusztítás 21 százalékkal nőtt 2020-ban, ami Izrael méretének csökkenése.

különféle okokból van szükségünk fákra, nem utolsósorban azért, mert nemcsak a kilélegzett szén-dioxidot szívják fel, hanem az emberi tevékenység által kibocsátott hőfogó üvegházhatású gázokat is. Amint ezek a gázok belépnek a légkörbe, a globális felmelegedés növekszik, ezt a trendet a tudósok inkább éghajlatváltozásnak hívják. Egy becslés szerint a trópusi fa borítása önmagában 23% – ot biztosít a következő évtizedben a Párizsi Megállapodásban 2015-ben kitűzött célok eléréséhez szükséges éghajlatváltozás mérsékléséhez.

az erdőirtás okai

a gazdálkodás, az állatállomány legeltetése, a bányászat és a fúrás együttesen az erdőirtások több mint felét teszik ki. A többit erdészeti gyakorlatok, erdőtüzek és kis részben az urbanizáció teszik ki. Malajziában és Indonéziában az erdőket kivágják, hogy helyet kapjanak a pálmaolaj előállításához, amely a sampontól a sósig mindenben megtalálható. Az Amazonasban a szarvasmarha—tenyésztés és a gazdaságok—különösen a szójaültetvények-kulcsfontosságú bűnösök.
a fakitermelés, amely a világ fa-és papírtermékeit biztosítja, szintén számtalan fát döntött ki minden évben. A fakitermelők, akik közül néhány illegálisan cselekszik, utakat építenek az egyre távolabbi erdők eléréséhez—ami további erdőirtáshoz vezet. Az erdőket a növekvő városi terjeszkedés eredményeként is kivágják, mivel földet fejlesztenek az otthonok számára.

nem minden erdőirtás szándékos. Néhányat az emberi és természeti tényezők kombinációja okoz, mint például a tűzvészek és a túllegeltetés, ami megakadályozhatja a fiatal fák növekedését.

miért számít és mit lehet tenni

az erdőirtás hatással van az emberekre és az állatokra, ahol a fákat vágják, valamint a tágabb világra. Az erdős és szavannás területeken élő mintegy 250 millió ember megélhetése és jövedelme függ tőlük—sokan közülük a világ vidéki szegényei közé tartoznak. A Föld szárazföldi állatainak és növényeinek nyolcvan százaléka erdőkben él, és az erdőirtás olyan fajokat fenyeget, mint az orangután, a szumátrai tigris és számos madárfaj. A fák eltávolítása megfosztja az erdőt a lombkorona részeitől, amely napközben blokkolja a napsugarakat, éjszaka pedig megtartja a hőt. Ez a zavar szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokhoz vezet, amelyek károsak lehetnek a növényekre és az állatokra.

az erdőirtás hatásai azonban sokkal messzebbre nyúlnak. A dél-amerikai esőerdők például befolyásolják a regionális és talán még a globális vízciklusokat is, és ez kulcsfontosságú a brazil városok és a szomszédos országok vízellátásához. Az Amazonas valójában segít vizet szolgáltatni néhány szójatermelőnek és marhahústartónak, akik megtisztítják az erdőt. A tiszta víz és a biodiverzitás elvesztése minden erdőből sok más olyan hatással járhat, amelyet nem tudunk előre látni, még a reggeli csésze kávét is megérintve.

az éghajlatváltozás szempontjából a fák kivágása szén-dioxidot ad a levegőnek, és megszünteti a meglévő szén-dioxid elnyelésének képességét. Ha a trópusi erdőirtás egy ország lenne, a World Resources Institute szerint a harmadik helyen állna a szén-dioxid-egyenértékű kibocsátásban, Kína és az Egyesült Államok mögött

a számok komorak, de sok természetvédő látja a reményt. Folyamatban van egy mozgalom a meglévő erdei ökoszisztémák megőrzésére és az elveszett fa borításának helyreállítására. Szervezetek és aktivisták dolgoznak az illegális bányászat és fakitermelés elleni küzdelemben—a National Geographic felfedezője, Topher White például olyan módszert talált ki, amellyel újrahasznosított mobiltelefonokat lehet használni a láncfűrészek megfigyelésére. Tanzániában Kokota lakói több mint 2 millió fát ültettek kis szigetükre egy évtized alatt, amelynek célja a korábbi károk helyrehozása. Brazíliában pedig a természetvédők baljós jelekkel szembesülnek, hogy a kormány visszavonhatja az erdővédelmet.