a sivatagok messze nem kopár puszták, a sivatagok biológiailag gazdag élőhelyek, ahol rengeteg állat és növény alkalmazkodott az ottani zord körülményekhez. Néhány sivatag a bolygó utolsó vadon élő területei közé tartozik. Mégis több mint egymilliárd ember, a Föld népességének egyhatoda, valójában sivatagi régiókban él.
mi a sivatag?
a sivatagok a Föld szárazföldi területének több mint egyötödét fedik le, és minden kontinensen megtalálhatók. Az a hely, amely évente kevesebb, mint 25 centiméter (10 hüvelyk) esőt kap, sivatagnak számít. A sivatagok a szárazföldeknek nevezett régiók szélesebb osztályának részét képezik. Ezek a területek “nedvességhiány” alatt léteznek, ami azt jelenti, hogy a párolgás révén gyakran több nedvességet veszíthetnek, mint amennyit az éves csapadékból kapnak.
annak ellenére, hogy a sivatagok forróak, vannak hideg sivatagok is. A világ legnagyobb forró sivatagja, Észak-Afrika Szahara, napközben akár 50 Celsius fokot (122 Farenheit fokot) is elérhet. De néhány sivatag mindig hideg, mint például az ázsiai Góbi-sivatag és az Antarktisz és az Északi-sarkvidék sarki sivatagai, amelyek a világ legnagyobbjai. Mások hegyvidékek. A sivatagoknak csak mintegy 20% – át borítja homok.
a legszárazabb sivatagok, mint például a chilei Atacama-sivatag, olyan részekkel rendelkeznek, amelyek évente kevesebb mint két miliméter (0,08 hüvelyk) csapadékot kapnak. Az ilyen környezetek annyira kemények és túlvilágiak, hogy a tudósok még a marsi élet nyomait is tanulmányozták. Másrészt néhány évente egy szokatlanul esős időszak “szuper virágzást” eredményezhet, ahol még az Atacama is vadvirágokkal burkolódik.
sivatagi állatok és növények
a sivatagi állatok kifejlesztettek olyan módszereket, amelyek segítenek hűvösnek maradni és kevesebb vizet használni. A tevék hetekig kibírják víz nélkül, orrlyukaik és szempilláik gátat képezhetnek a homokkal szemben. Sok sivatagi állat, például a fennec róka (Vulpes zerda), éjszakai, csak akkor jön ki vadászni, amikor a brutális nap leereszkedett. Egyes állatok, mint például a sivatagi teknős (gopherus agassizzi) az Egyesült Államok délnyugati részén, idejük nagy részét a föld alatt töltik. A legtöbb sivatagi madár nomád, keresztezi az eget élelmet keresve. A rovarok közül a Namíb sivatagi bogár (Stenocara gracilipes) ködöt gyűjthet a levegőből vízért. Nagyon különleges adaptációik miatt a sivatagi állatok rendkívül érzékenyek az élőhelyük változásaira.
a sivatagi növényeknek évekig friss víz nélkül kell maradniuk. Egyes növények alkalmazkodtak a száraz éghajlathoz azáltal, hogy hosszú gyökereket termesztettek, amelyek a mély föld alatti vizet csapolják. Más növények, mint például a kaktuszok, különleges eszközökkel rendelkeznek a víz tárolására és megőrzésére.
sivatagok, földhasználat és éghajlatváltozás
a világ néhány félszáraz régiója riasztó ütemben sivataggá válik. Ezt az elsivatagosodásnak nevezett folyamatot nem az aszály okozza, hanem általában az erdőirtásból és a félszáraz területeken letelepedő emberi populációk igényeiből fakad. Például az állattenyésztés során a talaj pata általi dörömbölése ronthatja a talajt, és fokozhatja a szél és a víz erózióját. Észak-Kínában a növekvő urbanizáció, amely a föld nagy részét védtelenül hagyta a szélerózióval és a környező sivatagból származó üledék felhalmozódásával szemben, elsivatagosodási problémát okozott, ami arra késztette a kormányt, hogy építsen egy “nagy zöld falat” sövényként a betolakodó sivatag ellen.
a meglévő sivatagokban egyes fajok veszélyben vannak az éghajlatváltozás miatt. A globális felmelegedés a sivatagok ökológiájának megváltoztatásával fenyeget: A magasabb hőmérséklet több erdőtüzeket okozhat, amelyek megváltoztatják a sivatagi tájakat azáltal, hogy megszüntetik a lassan növekvő fákat és cserjéket, és gyorsan növekvő füvekkel helyettesítik őket.
sok sivatagi növény több száz évig is élhet. Kaliforniában azonban az ikonikus Joshua—fa (Yucca brevifolia)—a legrégebbi talált 1000 éves-nem élheti túl a melegebb éghajlatot-figyelmeztetnek a tudósok. Ha nem élnek túl, ez olyan fajokat érinthet, mint a yucca lepke (Tegeticula synthetica), amely petéit a Joshua fa virágába rakja.
a sivatagi madárfajokat az éghajlatváltozás is veszélyeztetheti, mivel a hőhullámok halálos kiszáradáshoz vezetnek.
paradox módon az a törekvés, hogy a napenergia bővítésével csökkentsék a bolygó felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátását, némi feszültséget okozott a sivatagi élőhelyek számára is. A Mojave-ban az Ivanpah napenergia-erőmű 2013-as érkezése aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény milyen hatással lenne a veszélyeztetett sivatagi teknősökre, és a természetvédők azon dolgoznak, hogy biztosítsák az ilyen napenergia-projektek együttélését a vadon élő állatokkal.
Egyéb földhasználati változások is veszélyeztetik a sivatagi élőhelyek pusztulását. A Grand Staircase-Escalante Nemzeti Emlékmű leépítése veszélyt jelent a területen élő 660 méhfajra, míg az Egyesült Államok és Mexikó közötti határfal kilátása 346 őshonos vadon élő faj egyharmadát leválaszthatja a határtól délre fekvő tartományuk 50 százalékától vagy annál nagyobb részétől, beleértve a sivatagi nagyszarvú juhokat (Ovis canadensis nelsoni).