az alhálózati módszer bemutatásának legjobb módja egy példa használata. Például kapunk egy 192.168.116.0 hálózati címet, amelynek alapértelmezett alhálózati maszkja 255.255.255.0. A követelmény az alhálózatok végrehajtása, hogy annyi alhálózatot hozzunk létre, amennyit csak tudunk, minden alhálózatban 30 gazdagéppel.

első lépésünk annak meghatározása lesz, hogy hány bitet kell kölcsönöznünk a gazdagéprészből úgy, hogy teljesüljön az alhálózatonként minimum 30 gazdagép követelménye. Az alábbi képlettel

2n -2,

ahol az n kitevő megegyezik az alhálózati bitek kölcsönzése után maradt bitek számával.

kiszámíthatjuk, hogy hány bitre lesz szükség ahhoz, hogy minden alhálózatnak 30 gazdacíme legyen. 25 -2 =30, tehát legalább 5 bitnek elérhetőnek kell lennie a gazdagép címzéséhez, a fennmaradó rész pedig kölcsönözhető alhálózati címek létrehozásához. A -2 a képletben két címhez tartozik, az alhálózati címhez és a broadcast címhez, amelyet nem lehet hozzárendelni a gazdagépekhez.

a 192.168.116.0 / 24 hálózat 8 bitet tartalmaz a gazdagéprészhez, és 5 bitet fenntartunk az új gazdagéprészhez, a fennmaradó 3 Bit pedig alhálózatok létrehozására használható. Annak meghatározásához, hogy hány alhálózatot hozhatunk létre

, használja a következő képletet:

2n = alhálózatok száma

ahol az n kitevő a gazdarészből kölcsönzött bit.

így ebben az esetben 23 =8 alhálózatot hozhatunk létre

második lépésünk az új alhálózati maszk kiszámítása lesz, az előző alhálózati maszkunk 255.255.255.0 vagy 1111111111.11111111.1111111.00000000 bináris volt. Mivel 3 bitet kölcsönvettünk a gazdagépből, az új alhálózati maszkunk 111111111111111.111111111.11100000 lesz, ami 255.255.255.224, ha decimális jelölésre konvertáljuk.

részletesen tárgyaltuk a bináris konvertálási folyamatot decimálissá és fordítva. Az IP alhálózatok végrehajtásakor az alábbi képre hivatkozunk, amely nagyon hasznos ebben a folyamatban.

tehát az eredeti alhálózati maszkunk 255.255.255.0 volt, és 3 bitet osztottunk ki a gazdagéprészből, ami lehetővé tette számunkra, hogy minden alhálózaton belül 8 alhálózat és 30 állomás legyen. Gyorsan konvertálhatjuk a 255.255.255.0-t binárisra, ha megnézzük a fenti táblázatot. Egy oktett, amely 255 tizedes lesz 11111111 bináris így 255.255.255.0 lesz 11111111. 11111111. 11111111.00000000. Az utolsó oktett első 3 bitjét 1-re állítjuk, az utolsó oktett pedig 11100000 lesz, amely a fenti táblázatból 224 lesz tizedesjegyben. Tehát az új alhálózati maszkunk 255.255.255.224

harmadik lépésünk az alhálózati szorzó meghatározása, amely meglehetősen egyszerű. Csak annyit kell tennünk, hogy kivonjuk az alhálózati maszk Utolsó nem nulla oktettjét a 256-ból. Tehát ebben az esetben az alhálózati szorzónk 256-224 =32 lesz. A következő lépésben az alhálózati szorzót fogjuk használni az alhálózatok felsorolásához.

utolsó lépésünk az alhálózati cím, a host tartomány és a broadcast cím felsorolása lesz. Az első alhálózati cím 192.168.116.0/27 lesz, a következő alhálózatok pedig 32-es lépésekkel, az előző lépésben kiszámított alhálózati szorzóval.

az alábbi táblázatban láthatók az alhálózati címek, azok hoszttartományai és a sugárzási címek.

Alhálózati Cím	Host Tartomány	Broadcast Cím
	192.168.116.1 -192.168.116.30
	192.168.116.33 -192.168.116.62
	192.168.116.65 -192.168.116.94
	192.168.116.97 – 192.168.116.126
	192.168.116.129 – 192.168.116.158
	192.168.116.161 – 192.168.116.190
	192.168.116.193 – 192.168.116.222
	192.168.116.225 – 192.168.116.254

amint az a táblázatban látható, miután felsoroltuk az alhálózati címeket, a gazdagép tartományának és a sugárzási címének kiszámítása viszonylag egyszerű. A sugárzási cím az alhálózat utolsó címe lesz, eggyel kevesebb az előző alhálózati cím. Például a 192.168.116.0 / 27 alhálózatnál a sugárzási cím 192.168.1.31 lesz, amely ennek az alhálózatnak az utolsó címe, binárisan pedig mind az 1s lesz a gazdagép részében, ezt a címet megelőzi a következő alhálózati cím.

a gazdagép-tartomány az alhálózati cím után a következő címről indul, például a 192.168.116.32/27 alhálózatnál a gazdagép-tartomány 192.168.116.33-nál kezdődik, és eggyel kevesebbel ér véget a sugárzási címmel, amely 192.168.116.62 lesz, mivel a sugárzási cím 192.168.1.63. A gazdagép címének pontosan 30-nak kell lennie, mivel 5 bitet foglaltunk le a gazdagép részére.

a fent bemutatott módszerek az érvényes host IP címek és a broadcast cím tartományának kiszámításához nagyon egyszerűek és gyorsak. Megtanulunk egy másik módszert is ezeknek a számításoknak a végrehajtására.

az alhálózat sugárzási címének kiszámításához változtassa meg az alhálózati cím összes gazdagépbit-értékét bináris 1S-re.például, ha meg kell találnunk a 192.168.116.32/27 alhálózat sugárzási címét, először az alhálózati címet binárisan soroljuk fel (a matematikai átalakítási folyamatot korábban egy korábbi cikkben tárgyaltuk). Tehát 192.168.116.0 / 27 eredményez 11000000.10101000.01110100.0010000. Ezután az összes gazdagép bit értékét bináris 1-re változtatjuk, amely 11000000.10101000.01110100.00111111 lesz. Tehát most megvan a sugárzási cím binárisan. Ennek tizedesre konvertálása 192.168.116.63 eredményt eredményez.

a bináris módszerrel kiszámíthatjuk az alhálózatban érvényes host IP-címek tartományát is. Például, ha ki kell számolnunk a 192.168.116.32/27 alhálózatban lévő gazdagép-címek tartományát, először megtaláljuk az első használható gazdagép IP-címét úgy, hogy az alhálózati cím jobb oldali gazdagépbitjét 1-re változtatjuk . A bináris alhálózati címünk 11000000.10101000.01110100.00100000, és amikor a jobb oldali gazdagép bitet 1-re változtatjuk, akkor 110000000.10101000.01110100.00100001 lesz, ami 192.168.116.33, ez az alhálózat első használható host IP-címe. Most megtaláljuk az alhálózat utolsó használható host IP-címét úgy, hogy az alhálózati cím összes host bitjét 1-re változtatjuk, kivéve a jobb oldali host bitet, amely 11000000.10101000.01110100.00111110 lesz, ennek tizedesre konvertálása 192.168.116.62 eredményt eredményez. Tehát most megvan az érvényes host IP-címtartomány a 192.168.116.32/27 alhálózathoz, amely 192.168.116.33-tól 192.168.116.62-ig terjed. A fenti táblázatból is megerősíthető.

ezzel a cikk végére értünk, amelyben az alapvető alhálózati technikákkal foglalkoztunk. Számos technika létezik, és minden embernek megvan a kedvence. A cikkben bemutatott technika az alhálózatok végrehajtásának egyszerű és gyors technikája.

az első oktett 11000000 decimálissá konvertálható az 1-es bitek kiválasztásával és a fenti táblázatban látható megfelelő decmiális értékek hozzáadásával. Tehát 11000000 lesz 128 + 64 = 192.

Hasonlóképpen a második oktett 10101000 lesz 128 + 32 + 8 = 168, A harmadik oktett 01110100 lesz 64 + 32 +16 +4 = 116 és végül a negyedik oktett 11010010 lesz 128 + 64 + 16 + 2 = 210.

ennek eredménye a 192.168.116.210 IP-cím.

ez a cikk végére vezet, amelyben megismerjük az IP-címek architektúráját, és elmagyarázzuk az alhálózati maszk célját is. Mi is kiterjed egy nagyon fontos tutuorial a bináris decimális konverzió és fordítva. Nagyon fontos, hogy szilárd koncepciók legyenek, mivel ezek képezik az egész közelgő CCNA órák alapját.