LifeWay Research azt vizsgálja, hogy az amerikaiak miért nem veszik fel a jó könyvet.

a Guinness World Records a világ “legkelendőbb és legszélesebb körben terjesztett könyvének” nevezi, becslések szerint a nyomtatott példányok száma meghaladja az 5 milliárdot.

még ebben az egyre szekulárisabb korban is mindenütt megtalálható a Biblia, a templomba járó emberek karjaitól a szállodák éjjeliszekrényeinek fiókjáig.

de a LifeWay Research nevű szervezet szerint az amerikaiak több mint fele keveset vagy egyáltalán nem olvasott a jó könyvekből.

“azoknak, akik valaha is olvasták a Bibliát, kevesebb mint egynegyedének van szisztematikus terve a keresztény szentírások napi olvasására. Az amerikaiak egyharmada soha nem veszi fel egyedül, ” a Nashville-i székhelyű közvélemény-kutató cég szerint.

“A legtöbb amerikai nem ismeri első kézből a Biblia teljes történetét-mert ritkán veszik fel”—mondta Scott McConnell, a LifeWay ügyvezető igazgatója. “Még az istentisztelet résztvevői között is kevesebb mint a fele olvassa naponta a Bibliát. A legtöbb amerikai csak akkor hallja a Bibliát, amikor valaki más olvassa.”

a LifeWay 1000 amerikait kérdezett meg a Bibliáról alkotott nézeteiről, és megállapította, hogy az amerikaiak 10 százaléka egyáltalán nem olvasta a Bibliát; 13 százalék olvasott néhány mondatot, 30 százalék pedig több részt vagy történetet.

a szervezet megállapította, hogy minden ötödik amerikai legalább egyszer elolvasta a Bibliát. Ez azt jelenti, hogy 11 százalékuk egyszer elolvasta a teljes Bibliát, és 9 százalékuk többször is elolvasta. Egy másik 12 százalék azt mondja, hogy szinte az egész Bibliát elolvasta, míg 15 százalék legalább a felét olvasta.

de ennek a fókusznak nincs értelme, mondja Stephen J. Binz, a Threshold Bible Study szerzője.

“a Szentírás megértése, mint Isten átalakító szava, nem függ attól, hogy mennyi Szentírást olvastunk. Ez az olvasás minőségétől függ, az egyházon keresztül nekünk adott olvasási módszerek alapján” – mondta Binz egy interjúban. “Az, hogy egyszer vagy többször olvastuk-e az egész Bibliát, kevés köze van Isten szavával való találkozásunk minőségéhez.”

Binz több régi módszert említett, amelyek révén az olvasók elmélyíthetik kapcsolatukat Isten Igéjével, beleértve a lectio divina-t, egy imádságos, meditatív elmélkedést a rövid szakaszokon, és az Ignác imát, amelyben az olvasó fantáziadús módon elhelyezi magát a Szentírás egy adott jelenetében.

“és minden bibliaolvasás hiányos, ha nem vezet az imádsághoz, így a Szentírással töltött időnk párbeszéddé válik, amelyben meghallgatjuk Istent a szövegben, majd válaszolunk Istennek imában és átalakult életet” – mondta Binz.

míg a felmérés megállapította, hogy a protestánsok általában többet olvassák a Bibliát, mint a katolikusok, John Martignoni, a Biblia keresztény Társaság alapítója azzal érvelt, hogy a katolikusok jobban ismerik a szentírásokat, mint gondolnák, különösen, ha rendszeresen részt vesznek a misén. Nem csak három vagy négy szentírásrészt hallanak a liturgián, az imák az egész misén többnyire bibliai jellegűek.

az egyik Eucharisztikus imában például szerepel a “A nap felkelésétől a lenyugvásig” kifejezés, amely Malakiás prófétától származik.

Binz megdöbbent a felmérés következtetésén, miszerint “a legtöbb amerikai csak akkor hall a Bibliáról, amikor valaki más olvassa.”

“az egyház történelmének nagy részében a Bibliát fülekkel hallották, nem pedig szemekkel olvasták” – mondta. “A bibliai szerzők olyan közösségeknek írtak, akik az Úr napján liturgikus összejöveteleiken olvasták a szentírásokat. A 16. század nyomdája előtt a Bibliát ritkán olvasták az egyszerű keresztények, mert a kézzel írt szövegek ritkák és drágák voltak. Ez a történelmi valóság segít felismerni azt, amit a felmérés nem vesz figyelembe, hogy a Biblia sok más módon is megismerhető, mint a magánolvasás, az egyház liturgiája, ima, katekizmus,Művészet, Zene, és a hagyomány egyéb formái telítettek a Szentírással, ezért úgy gondolom, hogy a katolikusok sokkal jobban ismerik a Szentírást, mint azt a legtöbben gondolják.”

William D. Dinges, Az Amerikai Katolikus Egyetem Vallástudományi professzora szerint a felmérés eredményei valójában nem újak, de hosszú távú tendenciát tükröznek. Az 1930-as években például Robert és Helen Lynd szociológusok közzétették Middletown tanulmányaikat, dokumentálva a közép-amerikai attitűdök változását, beleértve a vallással kapcsolatos attitűdöket is.

“már akkor nyilvánvaló volt, hogy az amerikaiak általában egy szekulárisabb szókincset fogadtak el, és hogy a Biblia kevésbé volt befolyásos és formáló az értékek tekintetében” – mondta Dinges egy interjúban.

újabb tanulmányok alapján “nyilvánvaló, hogy a fiatalabb emberek egyre távolabb kerülnek a bibliai beszédtől” – jegyezte meg Dinges. “Elmondhatom, hogy impresszionista módon az osztálytermi tapasztalataim alapján, hogy a fiatalabb emberek többsége alapvetően bibliai írástudatlan a szokásos metaforák, képek vagy bibliai eredetű szimbólumok szempontjából, amelyeket egy korábbi generáció ismert volna.”

ezt a panaszt az irodalomprofesszorok is hallják, akik egyre inkább úgy találják, hogy meg kell magyarázniuk a szentírási utalásokat beowulftól Bob Dylanig.

“nem csak arról van szó, hogy nem kapják meg a képeket vagy szimbólumokat, vagy nem tudják felismerni a neveket; nincs szilárd felfogásuk arról, hogy a Biblia milyen hatással volt a nemzeti narratívánkra, vagy annak a polgári vallásra, vagy a politikai retorikára, vagy arra, hogy történelmileg hogyan határoztuk meg magunkat népként” – mondta Dinges. “Nincs szilárd felfogásuk arról, hogy a Szentírás miként volt kulturális erő, nem csak teológiai.”

egyébként a LifeWay számos okot talált arra, hogy egyes amerikaiak miért nem olvassák a Bibliát. Körülbelül egynegyede (27 százalék) azt mondja, hogy nem rangsorolja, míg 15 százaléknak nincs ideje. Tizenhárom százalék azt mondja, hogy eleget olvasta. Kevesebben mondják azt, hogy nem olvasnak könyveket (9 százalék), nem látják, hogyan kapcsolódik hozzájuk a Biblia (9 százalék), vagy nincs másolatuk (6 százalék). Tíz százalék nem ért egyet azzal, amit a Biblia mond.

a felmérés egyéb megállapításai a következők:

• 22 százaléka olvasni egy kicsit a Biblia minden nap, a szisztematikus megközelítés
• 35 százalék soha vedd fel egyáltalán
• 30 százalék felnéz dolgokat a Bibliában, amikor szükségük van
• 19 százalék újra olvasni a kedvenc részei
• 17 százalék flip nyissa meg a Bibliát, és olvassa el a folyosón véletlenszerűen
• 27 százalék olvasni szakaszok által javasolt mások
• 16 százalékuk azt mondja, hogy azért néz utána a dolgoknak, hogy segítsen másoknak
• a protestánsok (36 százalék) nagyobb valószínűséggel olvasnak minden nap, mint a katolikusok (17 százalék).
• minél gyakrabban járnak az amerikaiak templomba, annál valószínűbb, hogy naponta olvassák a Bibliát
• a férfiak nagyobb valószínűséggel hagyják ki a Biblia olvasását, mint a nők
• 35 százalékuk tartja igaznak a Bibliát
• 36 százalékuk tartja igaznak
• 52 százalékuk szerint a Biblia jó forrása az erkölcsnek
• 14% szerint a Biblia elavult